A tűzijáték Kínából származik mindegy 2000 évvel ezelőttről. A legelterjedtebb legenda szerint a felfedezése, feltalálása véletlenül történt egy kínai szakács a konyhájában, aki történetesen szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt és elégedett. Később ezt a keveréket egy bambuszcsőbe préselte bele, ami felrobbant.
Más források szerint a tűzijáték felfedezése a 9. század folyamán a Song dinasztia (960-1279) alatt történt.
Egyes források arra utalnak, hogy a tűzijáték Indiából származhat.
A kínai Li Tian nevű szerzetes leírásai szerint a durrogtatás, robbantgatás 1000 évvel ezelőtt kezdődött. A kínai emberek minden év április 18-án ünneplik a petárda feltalálását. A Song dinasztia idején élő Li Tian tiszteletére a helyi lakosok felépítettek egy templomot, ahol istentiszteletet tartanak.
A durrogtatásról a mai és a múltban élő embereknek azt gondolták, hogy elűzi és megvédi őket a gonosz szellemektől. A kísértetek félnek a hangos puffogtatástól, durrogástól. A robbantgatást előszeretettel használják a mai napig is eseményekre, születésre, halálozásra, és születésnapokra. A Kínai újév rendkívül népszerű esemény, hatalmas durrogással, robbantgatással űzik el a gonosz szellemeket az újévtől.
A mai napig Hunan tartományban Liu Yang vonzáskörzetében található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje. Sokan az gondolják, hogy azért van ott olyan sok pirotechnikai cég, hogy kihasználják az olcsó munkaerőt. De a valóság az, hogy a tűzijáték iparág jóval azelőtt létezett Kínában, mint ahogy megjelent a modern korban a kelet és a nyugat közötti bérkülönbség. Remélhetőleg sokkal tovább fog létezni a tűzijáték iparág, mint ahogy a kommunizmus hatása a Kínai gazdaságban.
Egyes írások szerint a 13. században Marco Polo is szállított puskaport Kínából Európába, bár néhány forrás szerint kereskedők is szállítottak feketelőport Európába a kereskedelmi útvonalakon.
Európában a feketelőport elsősorban katonai célokra használták: fegyverekhez, az első rakétához.
Olaszok voltak, akik elsőként használták a feketelőport tűzijátékgyártáshoz.
A 18. században Németország és Olaszország volt a piacvezető Európában. Érdemes megjegyezni, hogy számos vezető amerikai tűzijáték kereskedő olasz származású, mint a Gucci család, Rozzi család és a Zambelli család.
Az angolokat is magával ragadta, lenyűgözte a tűzijáték. A tűzijáték nagyon népszerű lett I. Erzsébet királyné uralkodása alatt. William Shakespeare is említést tesz műveiben a tűzijátékról. A királynő annyira élvezte a tűzijátékot, hogy ő maga hozta létra a „Fire Master of England” mesterséget. II. Jakab király annyira elégedet volt a tűzijátékkal az ünnepi megkoronázási ceremónián, hogy lovaggá ütötte a tűzmestert.
You must be logged in to post a comment.