A magyar tűzijáték története

Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én  Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén lehetett látni.

Mátyás király és Aragóniai Beatrix ábrázolása a Ransanus-kódexben

A német matematikus és csillagász, Regionalizmus jóvoltából, akinek repertoárján világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görögtüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk száltak az égbe.
Sajnos a sors Magyarországon nem engedte, hogy ez a csodálatos szórakozás elterjedjen. A másfél évszázados török uralom és a Rákóczi-szabadságharc után jutott el hazánkba újra a tűzijáték, mely az uralkodók, nagyurak kerti mulatságait tették ünnepélyesebbé.

1772. július 27-én, Szent Jakab napján, Eszterházy Miklós József rendezett tűzijátékot, melyet Bessenyei György „Az eszterházi vigasság” című versében le is írt. Lelkes művelője volt a pirotechnikának Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora, aki 1795. nyarán I. Ferenc és felesége Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot.

1809. augusztus 15-én Győrben ünnepelte Napóleon 40-ik születésnapját tűzijátékkal.
1822. július 26-ánvolt Balatonfüreden az első Anna-bál, melyet tűzijátékkal szerettek volna megünnepelni, de sajnos a műsornak tragikus vége lett.

Magyarország meghódítása

A magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat.

Ezektől a tűzijátékoktól kapott kedvet Emmerling Adolf és Janitsári Iván, akik a magyar pirotechnika alapítói lettek.
A legelső tűzijátékgyárak keleten Pekingben, Tokióban épültek.

Magyarországon Emerling Adolf alapított Pesterzsébeten, IX. ker. Vágóhíd u. 17 sz. alatt gyárat, aki egyébként jómódú fűszerkereskedő családból származott. A gyárat 1946-ban államosították, az üzlete a VI. ker. Deák tér 6 sz. alá költözött, a gyárat pedig Balatonfűzfőre költöztették és beolvasztották a Nitrokémiai Ipartelepek gyártelepébe.
Ott dolgozott Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, akik 1965-ben, Európában először használtak elektromos vezérléses indítást.

Ma már nem csak a nagyurak szórakozása lehet a tűzijáték rendezés, hanem bárki emlékezetessé teheti a számára fontos eseményeket.

Hadászati pirotechnika

Európában a rakétákat Itáliában alkalmazták először tűzijátékokra, majd 1378-ban hadi célokra a Genova-iak, Velence elfoglalásánál. Azonban mint fegyver, a háttérbe szorult és inkább jelzésre használták, pl.: éjjel terepmegvilágításra.
1417-1459. között íródott a Nagyszebeni tüzérségi kódex, melyben Conrad Haas a rakéták tökéletesítésével foglalkozik. Ő használt először vezetőléc helyett deltaszárnyat, és kidolgozta a háromlépcsős rakéta elvét, melyet továbbfejlesztettek és jelenleg az űrhajózásban használják.

Magyarországon az első nagyobb tűzijáték Mátyás király és Beatrix esküvőjén volt a visegrádi palotában. A tűzmester: Regiomontanus német matematikus-csillagász. Mátyás halála után, különösen a török megszállás idején nem rendeztek tűzijátékot hazánkban. A végvárak hadileltárában azonban szerepelnek égő kenet és szurkot tartalmazó „tüzes koszorúk” és „tüzes csuprok” stb., melyeket hajítógépek röpítettek a török haderőre. Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. művében olvasható néhány csodás tűzszerszám.

Az egri „tűzkerék”

1686-ban Budavár visszafoglalásakor rendeztek fényes tűzijátékot, melyet Romeyn De Hogha rajzában megörökített. Ez a rajz a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona.
A Rákóczi-szabadságharcban használtak a kurucok rakétákat jelzésre. Bottyán János Sopron ostrománál, a vágvölgyi hadműveletek idején a lipótváriak alkalmaztak világító-jelzőrakétákat.
Az 1848-49-es szabadságharc idején is használtak rakétákat: Görgey Artur seregében volt egy röppentyűs csapat. Mózer Sándor tűzmester készített Augusztin-féle rakétákat. Ilyen rakétákat a híres ágyúöntő is készített, aki Nagyváradon sajátította el ezt a tudományt. Ezeket a fegyvereket főleg hegyvidéki harcokban vetették be. Bem József Congreve-féle rakétákat használt, melyet a napóleoni háborúk idején ismert meg.

1849. márciusában Kossuth Lajos Irinyi Jánost, a kiváló vegyészt és pirotechnikust (a zajtalan biztonsági gyújtó fácska feltalálóját), a Nagyváradon felállítandó lőporgyár igazgatójává nevezte ki. -„Semmi sem okoz nagyobb gondot a kormánynak, mint a lőszerről való gondoskodás. Ez hazánkra életkérdés” -írta Kossuth, Irinyinek küldött levelében. Irinyi a rakétakészítés mesterségét egy bécsi gyógyszerész tűzijátékműhelyében sajátította el. Ott ismerte meg a Schőbein-féle, 1846-ban feltalált NC-tartalmú füstnélküli lőport. Martin Lajos mérnök-hadnagy az 1800-as évek végén megalkotta a forgásstabilizált rakéta elvét.

A tűzijátékozás „modern kori” történetében az 1946-os évszám volt kiemelkedő jelentőségű, ekkor ugyanis Magyarországon betiltották a magán tűzijátékozást.
Ez az állapot 1993-ban szűnt meg, amikor újból megindult a hazai tűzijáték – kultúra fellendülése.

Forrás A tűzijáték története

Szerző: Markó Ferenc

Tűzijáték megrendelése a Kapcsolat menüpontban! 

Megvásárolható termékeinket megtalálja a www.xpyro.hu oldalon!

 

 

A magyar tűzijáték története